33/1992. (XII. 23.) NM rendelet
a
terhesgondozásról
A magzati élet védelméről szóló
1992. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban: tv.) 3. §-ának (3)
bekezdésében foglalt felhatalmazás
alapján, az érdekelt miniszterekkel
egyetértésben az alábbiakat
rendelem:
1. §
A terhesgondozás célja az
állapotos nő egészségének megőrzése,
a magzat egészséges fejlődésének és
egészségesen születésének
elősegítése, a veszélyeztetettség és
a szövődmények megelőzése, illetve
megfelelő időben történő
felismerése, valamint a szülésre, a
szoptatásra és a csecsemőgondozásra
való felkészítés.
2. §
(1) A terhesgondozás olyan
komplex egészségügyi szolgáltatás,
amely a szülész-nőgyógyász
szakorvos, a háziorvos, a védőnő és
a gyermeket váró nő együttműködésén
alapul.
(2) A tv. 3. §-ának (1) bekezdésében
foglalt személyek a terhesgondozást
térítésmentesen vehetik igénybe az
Egészségbiztosítási Alap kezelőjével
társadalombiztosítási finanszírozási
szerződést kötött terhesgondozást
nyújtó intézményekben.
3. §
(1) A védőnői szolgálat a
terhesgondozás keretében
a)
vezeti az állapotos nők
nyilvántartását, összegyűjti és
megőrzi a vizsgálati eredményeket,
illetve azokat rávezeti a
terhesgondozási törzslapra,
kiállítja és kiadja a
terhesgondozási könyvet, a leleteket
és saját megállapításait rögzíti a
terhesgondozási könyv megfelelő
rovataiban;
b)
a nyilvántartásba vett
személyeket otthonukban, illetőleg a
lehetőségek szerint a
terhesgondozóban folyamatos
gondozásban részesíti, amelynek
során havonta legalább egy
alkalommal terhestanácsadást nyújt;
c)
közreműködik a terhes nő
egészségi állapotát ellenőrző
alapvető vizsgálatok elvégzésében,
amelynek keretében a rendelet
1.
számú mellékletében foglalt
vizsgálatokat önállóan végzi;
d)
folyamatosan konzultál a
terhesgondozásban részt vevő
szülész-nőgyógyász szakorvossal és a
háziorvossal;
e)
figyelemmel kíséri az
állapotos nő szociális, családi és
munkahelyi körülményeit, egészségi
és pszichés állapotát, szükség
esetén - az állapotos nő
beleegyezésével - kezdeményezi ezek
megváltoztatását a munkaadónál vagy
az érdekképviseleti szerveknél;
f)
tájékoztatja az állapotos nőt
a rá vonatkozó jogosultságokról;
g)
megszervezi a szülésre
felkészítést, lehetőleg a férj
(élettárs) bevonásával, kiemelt
figyelmet fordít a szoptatás
szorgalmazására, felvilágosító
foglalkozásokat szervez,
szorgalmazza az együttszülés
lehetőségének megteremtését, a
szülészeti intézmény felkeresését
még a szülést megelőzően.
(2) A védőnő a gondozás során
tudomására jutott mindazon
körülményekről tájékoztatja az
állapotos nő kezelőorvosát, amelyek
befolyásolhatják a magzat egészséges
fejlődését. Kezdeményezheti az
állapotos nő kórházba utalását
sürgős esetekben, valamint szociális
segélyezését, illetőleg anyaotthonba
történő elhelyezését, a születendő
gyermek állami gondozásba vételét.
4. §
A háziorvos a terhesgondozó
szakorvossal és védőnővel
együttműködve vesz részt a
terhesgondozásban. Ennek során
kiemelt figyelmet fordít az
állapotos nő nála regisztrált
korábbi, nem a terhességgel
kapcsolatos kivizsgálásának és
gyógykezelésének adataira, azok
terhességre gyakorolt hatásaira. A
terhesgondozás keretében
a)
hetente két óra
terhestanácsadást tart;
b)
önállóan végzi a
terhesgondozással kapcsolatos
továbbképzés keretében elsajátított
vizsgálatokat;
c)
szükség esetén elrendeli a
rendelet
2.
számú mellékletében foglalt
szűrővizsgálatokat;
d)
az általa végzett vizsgálatok
leleteit rögzíti a terhesgondozási
könyvben, szükség szerint ahhoz
csatolt külön lapon és a beteg
törzskartonján;
e)
elbírálhatja az állapotos nő
keresőképességét;
f)
kiemelt figyelmet fordít a
szoptatás szorgalmazására.
5. §
(1) A terhesgondozást végző
szülész-nőgyógyász szakorvos
szabadon választható a
gondozásbavételkor és a gondozás
során.
(2) A szülész-nőgyógyász szakorvosok
által végzett terhesgondozás a
megfelelően felszerelt
szülészeti-nőgyógyászati
rendelőhelyiségben, továbbá a mozgó
szakorvosi szolgálat keretein belül
történik.
(3) A terhes nő és a magzat védelme
érdekében a terhesgondozás során az
orvosnak el kell rendelni a rendelet
2. számú mellékletében foglalt
szűrővizsgálatokat.
(4) A terhesség felismerése és a
terhes nő gondozásba vétele,
valamint egészségi állapotának
ellenőrzése érdekében szakorvosi
javaslatra igénybe vehető
vizsgálatokat a rendelet
3.
számú melléklete tartalmazza.
(5) A terhesgondozás során az
állapotos nőt az első és a második
trimeszterben legalább
egyszer-egyszer, a harmadikban pedig
legalább kétszer ajánlott
megvizsgálni.
(6) A terhesgondozást végző
szakorvos az általa végzett
vizsgálatok leleteit a terhes nő
gondozási könyvében, valamint
szükség szerint az ahhoz csatolt
külön lapon és saját kartonján,
illetve a forgalmi naplóban
dokumentálja.
(7) A védőnővel együttműködve részt
vesz a szülésre való felkészítésben
és a szoptatás szorgalmazásában.
6. §
(1) A 4. és az 5. §-ban
foglalt vizsgálatok során készült
leletek másolatait - az érintett
személy hozzájárulásával - meg kell
küldeni a gondozott lakóhelye
(tartózkodási helye) szerint
illetékes védőnői szolgálatnak.
(2) A terhesgondozás során a
terhesgondozást végző személyeknek
vezetni kell a rendelet
4.
számú melléklete szerinti
terhesgondozási könyvet.
(3) A terhesgondozás során készült
valamennyi laboratóriumi és orvosi
leletet csatolni kell a
terhesgondozási könyvhöz.
(4) A fekvőbeteg-gyógyintézet a
terhes nő ápolásáról olyan
zárójelentést ad ki, amely
tartalmazza a felvételi és az
elbocsátási vizsgálati leleteket,
illetve azokat a leleteket,
amelyeket a fekvőbeteg-gyógyintézet
lényegesnek tart a terhesgondozóval
közölni.
7. §
(1) A terhesgondozás
keretében kiemelt figyelmet kell
fordítani a veszélyeztetett, illetve
szövődményes esetekre.
(2) Veszélyeztetett terhesként kell
gondozásba venni a rendelet
5.
számú mellékletében foglalt
feltételek valamelyikének fennállása
esetén az állapotos nőt.
8. §
(1) A szakorvos által
megítélt veszélyeztetettség vagy
szövődmény jellegétől függően kell a
terhesgondozás keretében soron
kívüli vizsgálatokat végezni,
illetve terápiát alkalmazni, illetve
az állapotos nőt szükség esetén
fekvőbeteg-intézmény
terhes-szakambulanciájára vagy
terhespatológiai osztályára
beutalni, sürgős esetben beutalás
nélkül fogadni, illetőleg felvenni.
(2) Egyes nagyjelentőségű, az anya
és a magzat egészségét
veszélyeztető, különleges
diagnosztikai és terápiás igényű,
illetve különleges szaktudást
igénylő szövődmények esetén a terhes
nő gondozása, ellátása kiemelt,
megfelelő személyi, diagnosztikai és
terápiás ellátottságú, intenzív
felnőtt és neonatológiai kezelést is
biztosítani képes központokban
történik.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat
kell alkalmazni ikerterhesség és
minden olyan anyai megbetegedés
során, amely koraszülést vagy
magzati veszélyeztetettséget
okozhat. Ezekben az esetekben az
állapotos nőt olyan szülészeti
intézménybe kell irányítani,
illetőleg szállítani, ahol jól
felszerelt perinatális intenzív
centrum, neonatológia, illetve
koraszülöttrészleg működik.
9. §
Ez a rendelet 1993. január
1-jén lép hatályba. A rendelet
hatálybalépését megelőzően
nyilvántartásba vett terhes nők
tekintetében a rendelet
mellékletében foglaltakat alkalmazni
kell.
1. számú melléklet a 33/1992. (XII.
23.) NM rendelethez
A terhesgondozás keretében a védőnők
által önállóan végezhető
vizsgálatok:
- testsúly, testmagasság mérése;
- haskörfogat mérése;
- symphysis-fundus távolság mérése;
- vérnyomás mérése;
- pulzus számlálás;
- magzati szívműködés vizsgálata
(frekvencia-számlálás);
- a terhesség külső tapintásos
vizsgálata;
- az emlők szemrevételezése és
tapintásos vizsgálata;
- a terhes nő vizeletének vegyi és
tesztcsíkos vizsgálata.
2. számú melléklet a 33/1992. (XII.
23.) NM rendelethez
A terhesgondozás keretében a
gondozást végző orvos által
elrendelendő szűrővizsgálatok:
1. Első jelentkezés alkalmával
- a méhen belüli terhesség igazolása
az anamnesztikus adatok
figyelembevételével bimanuális
vizsgálattal, laboratóriumi
terhességi próbával vagy
szonográfiás vizsgálattal;
- belgyógyászati vizsgálat;
- fogászati vizsgálat;
- betöltött 35 éves életkor felett
genetikai tanácsadás.
2.
További jelentkezések alkalmával
- hüvelyi feltárás, inspectio;
- hüvelyi váladék mikroszkópos
vizsgálata, trimeszterenként egy-egy
alkalommal;
- kolposzkópos vizsgálat;
-
kolposzkópos vizsgálat és kenetvétel
rákszűrés céljából, amennyiben a
népegészségügyi célú, célzott
szűrővizsgálat szabályai szerint
esedékes lenne;
-
az emlők tapintásos fizikális
vizsgálata az anatómiai helyzet
tisztázására, rendellenesség
felderítésére és lehetőség szerint
korrigálására a szoptatás érdekében;
- a testsúly és a testmagasság
mérése, szükség esetén a medence
méreteinek pontos meghatározása
fizikális és műszeres
vizsgálatokkal;
- pulzusszámlálás és vérnyomásmérés;
- laboratóriumi vizsgálatok anyai
vérmintából
= A, B, 0 és Rh vércsoport
meghatározás, ellenanyag szűrés,
= lues serologia,
= haemostatus meghatározása
trimeszterenként egyszer,
= a 16. terhességi héten serum
alfa-fötoprotein meghatározása,
= postprandialis vércukorszintmérés
a második trimeszterben;
- laboratóriumi vizsgálatok anyai
vizeletmintából
= „középsugár”-minta vegyi vagy
diagnosztikus csík vizsgálata
fehérje-, cukor-aceton és
gennyvizelés felfedezésére minden
jelentkezés alkalmával,
= centrifugált üledék mikroszkópos
vizsgálata trimeszterenként;
- a magzat fejlődésének és
életjelenségeinek fizikális és/vagy
műszeres ellenőrzése
= a 8-10. terhességi hétig
ultrahangvizsgálat a méhen belüli
terhesség igazolására,
= a 16-18. hét között
ultrahangvizsgálat végzése a velőcső
záródási rendellenességek
morfológiai szűrésére,
= a 28. terhességi héttől vagy az
azt követő első jelentkezéstől a
haskörfogat és a symphysis-fundus
távolság mérése, auscultatioval
és/vagy dopplerrel magzati
szívműködés vizsgálat minden
jelentkezés alkalmával,
= a terhes nő figyelmének felhívása
a 34. héttől a magzatmozgás számolás
végzésére,
= a 38-39. héten egy-egy alkalommal,
a 40. héten két alkalommal és utána
másnaponként cardiotocographiás
vizsgálat,
= a 40. hét után kétnaponta
amnioscopia végzése.
3. számú melléklet a 33/1992. (XII.
23.) NM rendelethez
A terhesgondozás keretében
szakorvosi javaslatra igénybe
vehető, ajánlott szűrővizsgálatok:
- az első megjelenés alkalmával az
anya betegségének megfelelő
szakorvosi konzílium kezdeményezése;
- terhelő szülészeti-genetikai
anamnézis esetén genetikai
konzílium;
- bimanuális vizsgálatok a
cervix-score meghatározására;
- toxoplasma, rubeola, CMV,
hepatitis B, C aktuális fertőződés
vagy annak gyanúja esetén a
szűrővizsgálatot végző
laboratóriummal történt szakmai
konzultáció alapján,
- genitourinalis és
székletfertőzöttség szűrése;
- vas-anyagcsere vizsgálatok;
- serum és vizelet hormonszint,
illetve ürítési vizsgálatok a
foetoplacentaris egység
állapot-diagnosztikájára;
- kiegészítő ultrahangvizsgálatok
= a 28. héttől ismételt vizsgálatok
a magzat méhen belüli növekedési és
fejlődési elmaradásának szűrésére,
= nefroszonográfia a 20. terhességi
héttől a veseüregrendszer
tünetmentes tágulatának szűrésére;
- a lepényi elégtelenség és a
magzati oxigénhiány szűrése a 34.
héttől cardiotocographiával, magzati
keringési vizsgálattal (doppler-flowmetria).
4. számú melléklet a 33/1992. (XII.
23.) NM rendelethez
A terhesgondozási könyv tartalmi
követelményei
1. Személyi adatok.
2. A terhesgondozást végző szakorvos
adatai.
3. A terhesgondozást végző háziorvos
adatai.
4. A terhesgondozást végző védőnő
adatai.
5. A terhesgondozásba vétel alapjául
szolgáló első szakorvosi lelet.
6. A szülés várható időpontjának
meghatározása.
7. A szülők vércsoportja és az
antitest vizsgálatok eredményei.
8. Előző terhességek száma,
lefolyása, esetleges szövődmények.
9. Az anamnézis felvétele.
10. Vizsgálati leletek.
11. A terhesség jellemzői.
12. Szakorvosi minősítés a gondozás
szempontjából.
13. Terhesgondozási naptár.
14. Ultrahangdiagnosztikai
vizsgálatok leletei.
15. Cardiotocographia és amnioscopia
leletei.
16. Epicrisis.
17. Igazolások, csatolt leletek.
5. számú melléklet a 33/1992. (XII.
23.) NM rendelethez
A veszélyeztetett terhesként történő
gondozásba vételt szükségessé tevő
indokok
Veszélyeztetett az a terhes nő, aki
jelenleg nem beteg, munkakörét el
tudja látni, de az alábbi okok miatt
fokozott gondozásra szorul, így:
1. az a terhes, akinek terhessége
megszakítását az egészségügyi
intézmény véglegesen megtagadta,
illetve, aki nem jelent meg a
szakmai felülvizsgálaton,
2. terhelő szülészeti előzmények
esetén,
3. terhelő betegségi előzmények
esetén (gyógyult tbc, gyógyult lues
stb.),
4. terhelő műtéti előzmény esetén
(előzetes császármetszés, a méhen
vagy adnexumon végzett műtétek
stb.),
5. a jelen terhességben fellépő
egyéb tényezők miatt (35 évesnél
idősebb primigravida, fekvési
rendellenesség stb.).
Szövődményesnek kell tekinteni a
terhességet, ha a terhes nő jelen
terhessége alatt beteg, akár
független a betegség a terhességtől,
akár összefügg azzal, vagy ha a
kórelőzményben idült betegség
szerepel, így:
6. szövődményesnek kell tekinteni
azt a veszélyeztetett terhességet
is, amikor a panaszok vagy a kóros
tünetek súlyosbodnak,
7. fenyegető vetélés esetén a 28.
hétig (vérzés, méhösszehúzódás),
8. fenyegető koraszülés tüneteinél
és a jelenlegi terhesség alatt
végzett méhszájzáró műtét után,
9. habituális vetélés esetén (két
spontán vetélés után),
10. habituális koraszülés esetén,
11. későterhességi vérzés esetén,
12. hypertonia, terhességi
toxicosisok esetén,
13. a terhes nő szívbetegsége
esetén,
14. a terhes nő cukorbetegsége
esetén,
15. a terhes nő nephrológiai
megbetegedése esetén (pyelonephritis,
vesemedence- és ureterkő stb.),
16. a terhes nő vérképzőrendszeri
betegsége esetén,
17. a terhes nő érrendszeri
betegségei esetén (akut
thrombophlebitis, nagyfokú
varicositas crusis et vulvae stb.),
18. a terhes nő tbc-s fertőzöttsége
esetén,
19. a terhes nő jó- vagy
rosszindulatú daganatos betegsége
esetén,
20. a terhes nő bármilyen egyéb
megbetegedése esetén.
21. Szövődményesnek kell tekinteni
annak a nőnek a terhességét is,
akinek a nehéz fizikai munka,
illetve a terhességre ártalmas
munkahely (ha a munkaadó megfelelő
munkakörülményeket nem tud
biztosítani; ha a munkahely
megközelítése megnehezített, hosszú
utazásokkal, átszállásokkal
lehetséges csak) és a szociális
körülményei a terhesség zavartalan
kiviselését és a szövődménymentes
szülést veszélyeztetik
